Főoldal
Mátyás Lara
,  2014. April 30.

Orgonaillat és olvasnivaló: újra itt az anyák napja!

Május eleje általában három dologról szokott szólni: a ballagásról, az anyák napjáról és az orgonavirágzásról. És általában izgulunk, hogy a legutolsó éppen ereje teljében legyen az előbbi kettő ideje alatt.

Az anyák napja olyan ünnep, ami sajnos csak azért piros napos, mert mindig vasárnapra esik. Nem jár érte munkaszüneti nap, sem hosszúhétvége. Pedig bizton állíthatom: nem csak az anyukáknak ünnep ez a nap, hanem a gyerekeknek is. Hogy van kit ünnepelni, hogy van kinek virágot vinni, vagy valami kis apróságot adni.

Bár most épp munkaköri kötelességem ezt a könyvet ajánlani, de mindenképp el kell mondanom: anyukám már olvasta, és tetszett neki! Nem először vittem neki az anya-lánya kapcsolatot boncolgató könyvet, és mindegyiket én magam is szívesen elolvastam.

Nos, ez a könyv talán kicsit más oldalról közelíti meg a dolgot. Sem nem cukormázas, sem nem idilli, sőt. Egy boldogtalan édesanya, egy boldogtalan lány, akik mindketten jobb sorsot érdemeltek volna. És aztán ebből a gyermekből vált a világ egyik legismertebb, páratlanul tündöklő, ámde mérhetetlenül kiegyensúlyozatlan dívája: Marilyn Monroe.

Ilyenkor mindig elgondolkozom, vajon mit jelent az anyai szeretet, és mindig arra jövök rá: mindent. Marilyn Monroe-t egész életében kísértette, hogy a saját anyja nem törődött vele, nem szerette, nem akarta őt, és így egész életében sóvárgott a szeretet és az elfogadás után.

Arra biztatnék mindenkit, hogy május 5-én, vasárnap, legalább hívja fel, ölelje meg az anyukáját, mert nincs annál nagyobb kincs, mintha szeret minket. Én magam csak hálás tudok lenni, hogy olyan édesanyám van, amilyen.

Díványon: Marilyn Monroe